|
|
 |
|
Környező városok |
VÁRPALOTA - távolság Jásdtól 15 km
Budapesttől 90 km-re, két patinás megyeszékhely, Székesfehérvár és Veszprém között félúton fekszik, a Bakony lábainál, a Balatontól alig 30 km-re. A kedvező adottságok miatt Várpalota területe és környéke ősidők óta lakott táj.
Az első hullámban érkező honfoglaló magyarok is megfordultak itt. A Csák nemzetség tulajdona 1350-ig, később az Újlaki család birtoka egészen 1524-ig, Újlaki Lőrinc haláláig. Ez ideig ők Várpalota urai, Palota várának megépítése is az ő művük.
A várpalotai vár: a város szívében áll a szabályos alaprajzú, valaha négy saroktornyos erődítmény. Elődje a 13. században, a maitól kissé északabbra megépített Bátorkő vára volt. A14. században birtokosai, az Újlakiak úgy döntöttek, hogy a Székesfehérvár – Veszprém közötti úthoz közelebb új erősséget emelnek. Előbb, az 1390-es években inkább reprezentatív palota volt, majd a 15. század közepén belsőtornyos vár lett. A hagyomány szerint Mátyás király is járt itt az Újlaky család vendégeként. 1533-ban János király elfoglaltatta az erősséget, amely1558-tól a törökökkel szembeni rendszerben fontos királyivár lett. Legendás kapitánya a Felvidékről származó Thury György, hőstetteit több mű örökíti meg, köztük Zrínyi Miklós is a Szigeti veszedelemben. 1593-ban került török kézre, majd többszöri gazdacsere után 1687-ben szabadult fel végleg.
1702-ben Lipót császár elrendelte a vár lerombolását. Ezt a Rákóczi-szabadságharc időlegesen megakadályozta azzal, hogy fontos kuruc erődítmény lett. 1711 után külső erődítményeit felrobbantották és széthordták. A Zichy család a 18. század elején barokk kastéllyá építtette át. Két tornyát 1845-ben lebontották, így a mai épületnek csak az a két tornya van, melyek a homlokzattal a város jelképévé váltak.
A szépen helyreállított épület ma a vármúzeum. Közép-Európa egyetlen vegyészeti kiállítása mellett a Bányászattörténeti Gyűjtemény kapott helyet.
Várpalotától északra, körülbelül négy kilométerre, a Fajdas-hegy északkeleti előormán található Pusztapalota romjait. A feltehetően a XIII. században épült vár, mely a török hódoltság idején pusztulhatott el.
A barokk templomot 1774 és 1776 között építette Verschafter János székesfehérvári építőmester. Falában római és középkori faragványok találhatók. Az impozáns barokk épület hajója négyszakaszos, szentélye egy nyolcszög három oldalával zárul. Oltárképét Höfel festette, Szent István királyt ábrázolja. A hajóban látható a fatimai Szűz Anya szobrának másolata, és Mindszenty József fából faragott szobra. A templom déli fala mellett áll Nepomuki Szent János XVIII. századi szobra.
Zichy-sírkápolna: Az 1738-ban épített sírkápolna barokk stílusú, félgömbkupolás, torony nélküli. Nyugati homlokzatán egy gótikus kőfejet helyeztek el.
A barokk Zichy-kastély 1725-ben épült, de 1860-ban leégett. 1863- ban gróf Waldstein János átépíttette klasszicista, romantikus stílusban Ybl Miklós tervei alapján. A kastély kulturális rendezvények helyszíne
|
|
|
|
|
