JÁSDI MALOM, KULCSOSHÁZ, DIÁKTÁBOR, ERDEI ISKOLA, TURISTA PIHENŐ

 
Bemutatkozás>Érdekességek>Malomtörténeti áttekintés
 
 
 

Malomtörténeti áttekintés

 

A középkorban, mint egész Európában, hazánkban is a legjelentősebb „ipari üzemek” a malmok voltak. A malmokat kezdetben faragómesterek, faragómolnárok építik. Önálló malomépítészet csak a XVIII-XIX. században alakul ki. Az 1700-as évektől már mérnökök is foglalkoznak malomépítészettel, s előfordul, hogy többvariációs típusterveket készítenek, sőt arra is van adatunk, hogy a XVIII. század végén malom áttelepítésre tervet és költségvetést adnak. A vízimalmok a középkorban már egész korai oklevelekben szerepelnek, gyakran előfordul, hogy malmot, malomrészt vagy malomhelyet adományoznak el. 1292-ből Budavár környéki hajómalmokat említenek. Szárazmalmokról az első említés 1434-ből Pozsonyból származik, de nyilvánvaló, hogy az írásbeli közlés előtt is általános lehetett a szárazmalmok használata.

A szélmalmokról az első írásos adat az 1570-es évekből származik.
Érdekesség: 1410-ből írásbeli emlék a Gaja patakon üzemelő malomról.
A magyarországi malmok számáról pontos statisztikák 1863-tól maradtak fenn, ennek alapján nyomon tudjuk követni az egyes malomfajták számának alakulását:
1863-ban: 13 544 vízi-, 457 szél-,147 gőz-, 7966 szárazmalom volt. (összesen: 22 132)
1873-ban: 17 249 vízi-, 854 szél-, 492 gőz-, 6361 szárazmalom volt. (összesen: 24956)
1885-ben: 12 520 vízi-, 650 szél-, 910 gőz-, 3197 szárazmalom volt. (összesen: 17 277)
1894-ben: 15 417 vízi-, 712 szél-, 1723 gőz-, 2033 szárazmalom volt. (összesen: 20005)
1906-ban: 13425 vízi-, 691 szél-, 1908 gőz-, 619 szárazmalom mellett megjelentek a motorral hajtott malmok: 494 (összesen: 17304).

Az 1980-as években az Országos Műemléki Felügyelőség nyilvántartásában 20 vízimalom, 22 szélmalom, 2 szárazmalom szerepelt védett, ipari műemlékként.